2019. augusztus 23., péntek

A fantáziák, a vágyak a Teremtés árnyai. A folyton semmibe kullogó lehetőségek. Amit Valóságként ismersz, az maga az Életképesség. Valamiféle evolúció természetes szelekciójában a győztes bestia. 
 A leggyönyörűbb álmok gyilkosa.

2019. augusztus 12., hétfő

 De jó lenne még egyszer az idő, amikor csak a természeti kényszer súlyát kellett felvenned a megélésért. Amikor ha megéheztél, magát az élelmet megkeresni indultál. Nem pedig azt, hogy kinek tudod eladni a szabadságod ahhoz, hogy ehess.

 Azért az ősgyűlölet és lenézés a prostituált irányába, mert kiválóan látszol benne.

 Bármekkora legyen is a teher, melyet a természet rak rád, ezerszer könnyű, mert egyvalami hiányzik belőle:

A hazugság.
 

2019. augusztus 10., szombat

  Meg kéne gondolni, tényleg megérdemli-e a kritikát a "negatív alak", aki mindent becsmérel. Mert átlátsz rajta ugyan, hogy csak irigykedik, ezért "minden szar", ami elérhetetlen számára. De nem az értéktelen szinonímája a "szar"? Már akkor miért ne lenne igaza?
 Hát nem  értéktelen az, amit nem lehet elérni?!
 A Gonosz nem csak lényegében ellentéte a Jó-nak, de terjedésének hogyanjában is. Mert a Jó a stafétafutók módján adja magát tovább. Azonos irányba továbblendülő szándékokon át. A rossz épp ellenkezőmód növekszik. A szembenállásokon keresztül.

2019. augusztus 3., szombat

 A gyerek nem a folytatásod. Hanem őrizetedre bízott kincs.

2019. augusztus 1., csütörtök

 A sajátos prostitúciós szennyvilágtól ugyan elhatárolhatod magad, valójában nem más ez, mint éppen a te szennyeden felépült valóság.
 Mely nélküled nem is létezne.

2019. július 30., kedd

 Nem úgy van, hogy a szülő képe az az Isten-illúzió forrása. Merthogy Apa és Anya az tényleges Isten-képviselet
 Számodra itt, a földi-testemberi létben.

2019. július 27., szombat

 Rááldozol egy egész álló életet, hogy meglegyen a kényelmed. Hogy apránként csírájában is kizárj minden kényszert. 
 Úgy is lesz. És idővel reflexióvá lesz minden. A villanykapcsolás, a kávéfőzés és a csekkfeladás. Nincs több szellemi erőfeszítés. Csak a megszokás. Te akartad így...
 Mit nem értesz azon, mi az, hogy demencia!?

2019. július 22., hétfő

 A büntetésnek nem sok értelme van, ha a lélek nem éli át benne a bűn súlyát. Egy hadifogoly nem szégyenkezik. Mert pusztán fogságban van, nem bűnhődésben.

 Amíg kisebbség és többség idegenként él egymás mellett, annak mélyen burjánzó következményei vannak. Akkor az elítélt "köztörvényes kisebbségi" valójában nem büntetésbe kerül.
 Hanem csak az ellenség börtönébe.

2019. július 20., szombat

 Egy ember nem kész minőség. Hanem lehetőség, folytonos nyitottsággal a jó és rossz felé. Ezért soha ne véleménnyel közelítsd, hanem inkább formálással. Mert lehetőséged van alakítani rajta. Olyanná, amilyennek látni szeretnéd. 
 Ez a tiszteletadás elsődleges értelme.

2019. július 11., csütörtök

          Gőgös Gúnár Gedeon

 Kénytelen vagyok belátni így a felén túl, hogy van egy gyerekkori meséskönyv, ami jókor, kellő ideig volt velem, és később egész álló életemben alappontját jelentette a sugárzó, hívó Isteni melegségnek. A Szent Könyvet.
 Vajon a rideg pszichológia győzelme ez, mint rajtakapott példa arra, hogy hogyan jön létre benned az Isten-képzet, vagy épp ellenkezőleg?:
Az Őrá-ismerés megszentelt eszköze.


2019. július 9., kedd

   Az intuíció nem más, mint "felderengő kapu" a gondolat továbblépéséhez. Az akaraton kívülről való, és épp az akarat számára kínálja fel magát.
 Hogy belép-e rajta, vagy sem.

2019. július 8., hétfő

 A fizika tudománya számtalan képletben szerepelteti az Időt. Egyet nem tud csak és nem is számol vele: "Mi az, hogy Jelen?".
Mi az, hogy Most?  Mi az, hogy "az idő épp itt tart"?...
 A fizika erre semmit nem tud mondani. Nem is tudhat. Mert a válasz hatókörén és egyáltalán a természeten kívülről való.

A Jelen nem része a világnak. Nincsen ilyen benne.
 A Jelen nem más, mint a Tudat maga. 

 

2019. július 4., csütörtök

 Kapcsolatokban létezni. A másik viszonylatában.
- A legmagasztosabbak fennlétének alapja ez. Barátságé, szerelemé.
 De egyben az univerzum legsötétebb bélyegéé is:


Az árulásé.

2019. július 3., szerda

 A korábbi ember legfeljebb csak dolgában, kötelességében, a "muszájban" volt szétfelé szaggatva. Ettől a valóban elhivatott cselekvésre még képes volt.
 Ma  tudatában van szétszakítva az ember. Így nem pusztán ideje nincs az Isteni Tettre, de lelke sem.
 Nem igaz, hogy a múlt idő, melybe olykor alkalmi villanásokra visszavágysz, boldog lett volna. Nem. Nem boldog volt, hanem még reményteljes. Nagy különbség!
 A múltad nem más, mint elágazások sorozata. Pillanatok összessége, melyekben még választhattál. Hogy ne ez a jelen következzen el, amiben most vagy, hanem egy egészen más. 
 Olyan, amelyikben boldog vagy.

2019. június 23., vasárnap

 Az ember világi sorsa nem értelmetlen. De ez az értelem kívül fekszik épp magán a világon. Valamiféle fejlődés és emelkedés végett jöttünk ide, de ennek mibenléte itt megnevezhetetlen.
 Mondják, az ember "üres lappal" érkezik a világba. Igen, e lapra valóban a világból valóak írhatók csak fel. De az ember mégsem a semmit hozza magával. Korántsem. Hanem épp azt a megnevezhetetlent, aminek fentebb emeléséért idejött.
 "Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek..."
 A Költő nem tudhatta, hogy 90 évvel később lesz majd internet és Facebook. És hogy a sorai folytatódnak:
"Elmondtam mindenkinek. Mégsem mondtam el semmit senkinek..."

2019. június 22., szombat

 Az ellenzék a világon soha, egyetlen mozdulat erejéig sem lehet egyetértésben a hatalommal. Mert ezzel teljességében legalizálná azt és önlényegével kerülne ellentmondásba. Ami egyetlen jelszó köré szervezett és így szól:
 "Ez a hatalom illegális!"


 A hatalom ugyanebben áll, csak a másik oldalról. 
Nem sok tennivaló van ezzel. Mert a szavazati demokrácia "technikai" lényegéhez tartozik, akárcsak a bíróságon a két szélsőségben helyet foglalt ügyész és ügyvéd.

 Te, a polgár akkor követed el a hibát, ha azonosítod magad velük és hozzátartozóan beállsz közéjük.
 Pedig normálisan neked egyetlen morális kötelességed van ezen a "bíróságon": 
 Hogy a Bíró légy!

2019. június 20., csütörtök

 Nem kértem, hogy feltárj. Nem gondoltam hátrahagyni sem nyomot, sem emléket.
Csak hűlt helyem. Hogy neked
legyen Tér élni.
És titkomat. Hogy életed sejtelmekben határtalan legyen.


 (Az őslény üzenete az időn át)

2019. június 19., szerda

 Erős, visszatérő képsorok a Terminátor 2. -film végső jelenetéből. A gonosz T2-es agóniájáról.
 Ez az a fejlett generációs robotlény, mely képes az alakváltásra, bárminek fel tudja venni a formáját, amivel érintkezik. És itt, a megsemmisülés előtti pillanatokban még fel-felbukkan a forró ólomból, amibe beleesett. Olyan, mintha levegőért kapkodna, miközben egy villanásra kétségbeesetten  sorra felveszi az arcokat, karaktereket, melyekbe a film alatt bújt.

 Erős benyomás ez. Pontosan szemlélteti az inkarnálódott lélek létállapotát. Az inkarnáció betetőzött teljességét, mely nem engedi meg a Tudat számára önmagábanvalóságának megtapasztalását. A szerep nélkül való puszta létet.
 Arról beszél, hogy többféle, akárhányféle lehetek. De valamilyennek mindig lennem kell!


 Különben nem vagyok.

2019. június 13., csütörtök

 Amikor részeg vagy, öröm árad a dolgokból. Nem pusztán a saját közérzeted jobb, valami több van itt ennél. Kifejezetten a Valamicsodák árasztják az örömöt. Úgy, mintha tőled függetlenül az hozzájuk tartozna eredendő részükként.
 Nem tudom... Vagy a Teremtő volt részeg a teremtés idején, vagy az emberrészegség idézi meg a Józan Teremtőt.
 Aki "megteremté a világot és látá, hogy az Jó".

-)

2019. június 8., szombat

 Nem kéne bántsd az aluljárós hittérítőt. Miért ne adnád meg neki az igazát?
 Eddig nincs is baj. Csakhogy többen vannak...

  Többen és sokféleképpen. Jehova tanúi, Krisna hívők és mind a továbbiak. Nos, inkább ne tedd fel nekik a kérdést, miért őt válaszd és ne a másikat...
 Aztán (mivel nem vagy elutasító..) megteheted, hogy bármelyik valóságosságába belehelyezkedsz. Semmi baj ezzel. Csakhogy mihelyt egyikben „hinni kezdesz”, az összes többi valótlanná lesz.

 Igen. A vallások Istenről szólnak. De a „faragott kép” csapdáját- hogy karakterizálják Őt-  nem tudják kikerülni.

 Ez a csapda már a névadás szintjén megjelenik. Mert Allah már tulajdonnév. Akár egy emberé.
 De Krisna úgyszintén nem Isten pontos szinonímája, amennyiben az Ő (Brahman) egyik valaha élt inkarnációja a sok közül. És te nem fogod csak úgy elfogadni bármelyiket Egyetlen Mindenhatóként, ha "emberneve" van. Mert ez már így legfeljebb csak „valakicsodák Istene”, de nem a tiéd.


 És nem csak attól válik Isten kisebbé, ha tulajdonnévvel illeted. Mivel már a mítosz, a történet is karakterizál a maga kellék-sokaságával együtt. Ez önmagában is tárgyiasítja Őt. Úgy fogsz tekinteni egy bizonyos vallás Istenére, hogy „ez az, amelyik ezt-azt, így-úgy cselekedte itt és ott...”. És ez az Isten számodra "az egyikhez képest már egy másik"...

 Jól volt ez így az egymástól elzárt kulturális-tudati univerzumokban, amelyek hajdanán önállóan virágoztak a Földön. De ma, a globális világban az istenhitek tömkelege „világít” egymás mellett a felszínen, várva, hogy válassz belőlük. És önmagában mindegyik Istenről szól.
 De így már valójában egyik sem.

2019. május 31., péntek

 Az ismert huszadik századi náci szellem alapgondolataiban tényleges morális tisztaságot próbált célozni, semmi kétség. És miközben tökéletesen feloldódik egy "übermensch-lovagszellemben", ezzel párhuzamosan számol egy átellenesen létező "sötét masszával", amire undorral tekint és minden igyekezetével eltörölni, eltüntetni óhajt.

 A "morális alávetés" egyenesen szükséges kellék az önhazugság e tipusához.
 A pária-sötét oldalt a korabeli nácizmus a zsidóságban találta meg. 


 
  Carl Gustav Jung
jól leírta ezt az egyéni lélek szintjén  "árnyék-persona"-teóriájában. A saját sötét lélekrész kívülre helyezési aktusát, megtagadását.
Ez az, amit az ember a tömeg méreteiben is meg tud tenni. Vagonok és táborok által.


 Érdekes megfigyelni, ahogyan a hatalom épp azzal az alantassággal él propaganda manővereiben ("göbbelsi technikák"), mely alantasság vélt hordozója ellen propagandájában felszólal.
 És itt fedi fel magáról végül az igazságot, a kör bezárul.


 Amíg a képlet nem köztudottan világos, addig minduntalan meg fogják ismételni a világban itt, vagy ott. Más jelszavakkal és szereplőkkel, de ugyanazt.
 És nem is olyan távol, mint gondolnád.

 


 

2019. május 28., kedd

 "Nem tudom, milyen mennyország ez, ami ilyen sokba került. Nehéz ezt aggodalom nélkül élvezni. A legtöbb emberé nem lehet, de még jómagam is bármikor elveszíthetem. Akkor mitől mennyország?
 Csak egy díszlet..."


 (A milliárdos töprengése)

2019. május 23., csütörtök

 Miért van, hogy a stop táblánál megállva épp akkor érzel szorongást, ha "csend van" és semmi nem közelít keresztben a főúton? És miért, hogy akkor tölt csak el biztonságérzet, ha látsz is jönni valamit?
 Merthogy távol bukkan fel, vagy már épp elég közel jár, de ezzel a helyzet mégis megítélhető és kezelhető lesz. Pontosan érezni fogod, hogy kiférsz-e még elé, vagy sem.


 Igen. Hogyha a lehetőségben, a megnyilvánulatlanban "ördög lakik", akkor jobb inkább őt a látókörödben tudni. Ezért van , hogy inkább a "falra fested", csak hogy lásd. 

 
  

2019. május 19., vasárnap

 A rendes képviseleti demokrácia úgy kéne legyen, hogy a vezető örökös megmérettetésben álljon a választók előtt. Az alkalmassága felett folytonos kérdőjellel. De a negatív emberi hajlam gyakran létrehoz egy igazán sátáni konstellációt. Megteremti a legkárosabb vezetőt, a "Szeretett Vezért". 
Mögötte az érzelemmotivált nemzetrésszel, amely csakazértis védelmezi mindenféle elszámoltatástól, elnéző cinkosságban a cselekményeiben. A rendszerszintű országrablásban, teljhatalom építésben.
 Ennél az is jobb, ha egy közutálatnak örvendő diktátor uralja az országot. Mert ott a nép legalább egy egészséges lélekállapotban van:
 Egyetértésben.


<<<<<<     >>>>>>


 De miért ne lehetne akár egy egész nép egyetértő a korlátlan vezér személyében? Lehetne. Ezt hívták úgy régen: király.
 A Föld bizonyos részein az emberek jelentős hányadban még ebben vannak. Királyválasztók. Másra használják a szabad választás intézményét, mint amire azt létrehozták.  Arra, hogy tekintélyt emeljenek maguk fölé, aki alatt elbújhatnak. Mentális jobbágysorba, hangyalétbe. A felelősség nélküli lét biztonságába. Egyben a másként gondolkodókat eltaposni igyekeznek. Az ellenzék itt ellenség.
 Elementáris erő ez. Vele szemben semmiféle érv, józanság és napnál világosabb tény nem elég. És nincs is igazán vita. Szentimentális, rég lejárt gondolatkörökben keringenek önmagukban legfeljebb. De vitatkozni valójában nem is akarnak. Mert nem érveket tartanak maguk előtt.
Hanem a Királyt.



 

2019. május 14., kedd

 Nem értem, hogy nem jöttek még rá, mi a kényszeresség. Mert látni kéne, mi történik itt. Jósjelek önkényes kreációja, a szinkronicitás befolyásolása. Ezt jelenti a kényszeres cselekedet.
Ami itt történik, az a legmélyebb összeütközés megjelenési formája a teremtésben. Az egó-vezérelt akarat befolyásoló beáramlása az Elrendeltségbe. Jelek rendezgetése még idő előtt. Azért, hogy azok jót és megnyugtatót jelentsenek.

 Kierőszakolt biztonságtudat. Ez a kényszeresség.
 

2019. május 9., csütörtök

 Bajkereső vagy, látnod kell. Nem a jót keresed. Sokszor még a magad javára szolgálót sem. Néha egyenesen reméled a bajt, valamiképp..
  Igen. Ez az ördög munkája. Tényleg az. Aki nem úgy dolgozik, hogy a vesztedre törne közvetlenül. Mert akkor mártír, legfeljebb áldozat leszel, de mindenképp megmaradsz morális felsőbbségedben. 
 Nem. Az ördög akarja, hogy akard a bajt. És azt teszed, valóban. 
 Valamiért...
 Semmi kétség. A művészet médiumi következmény. Az elementárisan ható sorok, képek nem jöhettek létre egy kiszámítás szintéziseként. A megvalósulás folyamatában van egy jókora "sötét darab", szakadás. A művész jómaga is érzi, hogy a "szerzői jogviszony" kérdése viszonylagos. Ha becsületes, be kell ismerje, hogy a mű önmagától mutatkozott meg számára. Nincs semmi kérkednivalója és érdeme.
 Nem több ő, mint a középkori jellegzetes figura. A kódexmásoló. 


2019. május 3., péntek

Boldogtalanság annyit tesz: Semminek nem örülni.
Míg a boldogság azt jelenti: Örülni a Bárminek.

2019. április 23., kedd

A férfi folyton azt kérdezi, "mi az igazság az életben?". A nő inkább azt: "Bármi is az, érdemes-e élni abban?".

2019. április 14., vasárnap

 Számolni kell a lélek világának magnetizmusaival. Melyek nem engedik meg azt, hogy félúton helyezkedj el két mágnes között. Mert ha csak egyetlen apró közeledést engedsz valamelyik felé, az teljes egészében magához ránt és az övé leszel.
 Ezért a Középút Tana nem holmi kényelmes opportunizmusra hív fel. Épp a kényelem az, amelyet fel kell itt adnod. És tudatosan ellenálni a vonzásnak.


(többek közt hogy megértsd, hogyan esik meg veled a harcos pártszimpátia)

2019. április 12., péntek

 Kétféleképp lehetsz magyar. Lehetsz ártatlan, beleszületett voltodban. És lehetsz úgy, hogy mai magyarságodat egy kollektív, hosszú történelmi múlt örököseként vállalod. De
nem szemezgethetsz az időből! Merthogy nem csak a számtalan, emlegetett "elszámolnivaló" sérelem a tiéd, de sötét adósságok terhei is ugyanúgy.
 Szép és erős vállalás. Meg mered tenni? 


>>>>

 Érdekes tény, hogy egyének sokasága hogyan alkotja meg az  entitást, mely aztán egészként lép a morál fennhatóságába.

 Ha érzékelni véled a bizonyos "kollektív karma" jelenlétét,- az valamiképp így létesül. Az egyéni lelket semmiképp nem érinthetné az magában, mert ez az "univerzum igazságtalansága" lenne. Akkor kerülsz a kollektív karma hatókörébe, ha múltbéliségével együtt azonosulsz a kollektívával. Merthogy akkor fizetnivalód is támad.

>>>>

 Nem gondolom, hogy a származási múlt beláthatatlan hosszának morális egyenlegét köteles lennél magadra venni. Ükapák tettei már nem érintenek téged. De az őket ért sérelmek sem. Ezek az egyéni lélek elszámolnivalói a múlt
bűnelkövetői és áldozatai között.

2019. április 3., szerda

 A Hős sem úgy van, ahogyan képzelik. Ő sem '"csak úgy" sodródik abba, amit a köztudat hőstettként formál meg és jegyez fel. Az embereknek kicsinység tudatuk van, vágyják az ideált. Hinni akarnak benne. A hőst ez teremti meg, nem a sorsvalóság. És ezért önmagadat is lenézed, hogy nem állnád meg úgy a helyed, ahogyan ő. Pedig nem is kapsz ilyen megmérettetést.       

 Legtöbbször ott kell csak jól döntened, ahol a sorsod a hétköznapok idején szegez neked kérdőjelet. Profán alkalmakkor, melyek mégis áldozatot követelnek tőled. És a jelszó még csak nem is úgy szól, hogy "tagadd meg a sátánt". Hanem csak "végy el az állattól". Minden nap egy keveset. Hogy ezzel haladj az Ember felé.

2019. április 2., kedd

 Mindennél messzebbre vezet a tévedés. Amikor azt hiszed arról, akit utálsz, hogy az ellentéted. Pedig csak az ellenséged.

>>>>>  

Nagyrabecsült példaképeidben pusztán megalkotni tudod magad. Az ellenségedben megismerni is.

2019. március 27., szerda

 Az embernek fokozottan kell ügyelnie, hogy ne hozzon létre önkényes építményeket. A gondolat kiváló építőmester. És
akár valótlanságból is városokat képes emelni. 
 Igazságot nem építhetsz belülről. Ne vegyítsd a megismerésbe csodás lényeged, a teremtést. A megismerés nem alkotás. Érintkezés.

2019. január 26., szombat

 Isten szeret téged és a gondviselés fátyla alatt védelmez. Csak majd meglehetősen sokára fogja ezt a tudomásodra hozni. Az addig eltelt időt úgy hívják: ÉLET ))

2018. október 27., szombat

 Mit is jelent magyarnak lenni? 
 A vastagon vonuló időt nem láthatom át egyszerre. Túl sok minden történik benne túl sok mindenkivel. Pedig abból lehetne csak megmondani a rendes igazságot. A nagy Összesből. De az lehetetlen. És jól is van így. Mert talán szükségtelen mégis ez a mérleg bármihez. Az időből olvasni ki, mit jelent a magyarság.

 Csak engem ért impressziók vannak velem. És ez kevés, nagyon kevés. De önkényesen tákolt hipotézisnél százszor több. Mert legalább valóságos Érintés.

 Kár kinyilatkoznod ideológiád a magyarság meghatározására. Főleg, ha rejtett érdekből teszed. Akkor aztán végképp jó lenne hallgatnod. 

 Így aztán már nyugodtabb lelkiismerettel mondom el, nekem mi az, hogy Magyar. Most mi az.
 Mert az íjas-lovas, a páncélos-kardos, vagy a huszárcsákós szabadságharcos alakját már nem látom. Hanem látom a téli, sötét, hideg hajnalban kaput nyitó, munkába igyekvő Gizellát, kínai, olcsó vattakabátban a buszmegálló felé lépdelve. Tinédzser fiúk, lányok ugyanott a pad mellett, piszkos hátizsákkal, unott arccal, telefont baszkurázva. És van még sok minden, hogy megmondhassam, mi a magyar 2018-ban. De nekem ilyenek jönnek most ehhez. 

 A hősök azok maradnak a Könyvben. Jókai és Mikszáth regényeiben,és épp jó helyen is vannak ott- álmodozásra. De akár Vass Albert könyvét is kinyithatod. Nem baj egyáltalán. Kinyithatod bármiért, szépségért, merengésért.
Igazságért semmiképp.

2018. október 3., szerda

 "Őszinte színész"...
 Ez egy oximoron. Kizáró szókapcsolat. Merthogy
őszinte az, aki önmagát jeleníti meg. Színész pedig az, aki mást jelenít meg, mint önmaga.
 Hol lehet hát a feloldás, hol van itt a Becsület helye?
  Ott, hogy saját maga kéne megválassza, mi az, amiért érdemes vállalnia a hazugságot.

2018. október 1., hétfő

 A legmagasabb Mindenható és az esendő ember között mindig létezett még legalább egy vonal. Egy olyan magasság, mely kérdőjel nélkül való, mindemellett még az ember szférájában van. Még emberi, de már Szent.

 Az irányt adó morált feddhetetlen elvek és feddhetetlen emberek léte feltételezi mindig és mindenhol.És ez nem tűr pártos viszonylagosságot.

 Mostanra a külső emberi magasság és mérték nem pusztán beleveszett az egyre sötétülő szellemi éjszakába, de akaratlagos és módszeres szétszaggatásra került. És egyre inkább csak a belső igazság maradt egyedül.

 Létezik-e vajon az az apró kiolthatatlan örökmécses az emberben, legalább egy kicsiny láng, mely az igazság tüzét átmenti a sötét időkön túlra?

2018. augusztus 14., kedd

 Ha számbavesszük, hogy hányféle szexuális késztetés létezik, amely kizárólag erőszak által tud enyhíteni magán, úgy kifejezetten örülni kell az olyanoknak, melyek ezt békében és kölcsönös megegyezésben tehetik. Ezzel a szemmel kell tekinteni a melegekre. Többet nem is kell tudnunk róluk.
 Ha nem akarunk.
 

2018. július 6., péntek

   Nem tudom, a nők miféle kényszer miatt viselik férfiak neveit. "Tarkos-Lapaj Szilvia". Viseli ezt még akkor is, ha talán két érdemtelen fráter neve is benne van. Az egyik az apjáé, aki még gyerekkorában lelépett. A másik a férjéé, aki majd csak ezután fog.

2018. július 5., csütörtök

 A homeopátia nem rendes gyógyszerészet. Sokkal inkább egy szertartásos metafizikai praktika az anyagon.
 Ezáltal amit így a gyógyulni vágyó hittel és bizalommal befogad, az egy "emberfizikán túlról való segítség". Egy alkalmi transzcendens érintkezés a napi rutinban. Minden alkalommal, amikor beveszi a szert.

 És akkor látszani is tetszik, mi a homepátiás praktika. Ismered ősidők óta.
 Úgy hívják:

Megszentelés 

<<<<<  >>>>>

 A mellette tudományosan érvelők hamar alulmaradnak a természettudóssal szemben. Meg is érdemlik, ha a homeopátiát itt gondolták megméretni. Mert nem tartozik a természettudomány hatókörébe. Mivel nem a természethez tartozik. 
 A teremtő hit kérdésével viszont a természettudós nem tud mit kezdeni. Ő ott marad alul, hogy kénytelen látni: a homeopátia magyarázatlanul is működik.
 És nem csak a szubjektum "placebo-szférájában".

 A kérdést innen a sejtelemmel kell folytatni. Hogy tudati képződmények elhagyni képesek az egyéni lelket és áttételesen önálló életre képesek. Az ember számára láthatatlanul. 
 (A szinkronicitás csodája is épp olyan természetű, ahol szubjektív és objektív rejtelmesen egymásba ér.)

 Igen, homeopátiás szer ugyanaz, mint szenteltvíz. Így kell rákérdezni, ha rá akarsz. Vagy ha nem. Hanem inkább adni szeretnél hozzá a működő, teremtő hit által. 
Valóságosságot.

2018. június 21., csütörtök

 A személyes névmás nem más, mint kísérlet maga az Öntudat feldarabolására.  Mintha az is egy "valamicsoda" lenne a dolgok közül. A lélek akkor teszi ezt meg, amikor már nem tud és nem lát.

2018. június 5., kedd

A világ nem azért véges, merthogy önmagában az. Hanem mert az Akarat nem teremt belőle annál többet, mint amennyihez a Tapasztalat hozzáférhet.
 A térbeli végtelenség feltételezése értelmetlenség. Mert olyan része egyáltalán nem létezhet a Teremtésnek, amely önmagában való. Ami pusztán a lehetőség végett létezik: hogy találkozol-e vele, vagy sem (?) 
 "Önmagában való bármicsoda" a Tudaton kívül nem létezik. Maga a Tudat az egyedül, ami önmagában való.

2018. március 16., péntek

A lovagias tisztesség az, ami gyakran a gát a szerelem beteljesülésének útjában. De épp nélküle lenne létezhetetlen egyáltalán:
Maga a Szerelem.
 Vállalnod kell az individualitást, megmondó gondnokság nélkül. Csak saját földed védelmében lőj, soha ne légy hordajelszó katonája.  Egyedül, mindig egyedül. Tisztelettel a rajtad kívül fekvő felé, de ha részeg, bódult tömeg dörömböl a kapudon, fegyvereddel fogadd őket. 
 Egyedül és mindig a saját véleményedben. Mást nem tehetsz. Ennyit tehetsz.

2018. március 4., vasárnap

Aki egy valamikori Rend-ben, majd később annak ellenkezőjében egyaránt a hatalom felé tör, az cselekvő bizonyságát adja az elvtelenségnek és egoista szándéknak.

(Politikai alapképlet, Magyarország, 1990)

2017. december 20., szerda

 A részegség nem egy apró szakadás egy kontinuitásban, alkalmi kikapcsolódás a sorsból. Hanem maga az egész addigi sors jelentéktelenné minősítése és szemétre vetése. Legalábbis amíg részeg vagy...

>>>>>


 Az alkoholfüggő tiltakozik magát betegnek vallani. És a külvilág nem eléggé mélyen érti ennek az okát.
 Ez a lélek birtokvédelme. Mely nem óhajt veszíteni világának önfeledt szabadságából és terjedelméből, amit úgy biztosít- ahogyan. Ha alkohollal, akkor azzal, ez mindegy. Mert a magára erőltetett józanság az világveszteség a szó legszorosabb értelmében. És nem fogja eldobni birodalmát egy önvallomásért: Hogy "alkoholista vagyok".

 Légy tudatában, ha segítségére akarsz lenni: Az alkoholista- ha feladja az alkoholt- nem egy élvezeti faktort, vagy akár csak egy sarkot ad fel a világából, ahová előszeretettel, gyakran eljárogatott. Hanem magát az addigi világát dobja ki és vállal teljes otthontalanságot.  Ami helyett újat kell neki építeni. Egy egészen másikat. És máshogyan.

2017. november 30., csütörtök

A kereszténység nem morális rend. Lényegét parancsolatok axiómáira fektetni az ember régi tévedése. Mert ha a kereszténység morálban áll, akkor azzal együtt mértékben is. Van "inkább és kevésbé keresztény". 
Nem.
 Kereszténynek lenni irányt jelent. Fordulást. Istent látni akár a legmélyebb, legtávolabbi pokol-létből is.

2017. november 23., csütörtök

 A nép kétféle ellenségtől lehet veszélyben. Az Idegentől, aki veszélyezteti sajátjait. És a sajátjai közül való hatalomvágyótól. Aki azt hazudja neki, hogy az Idegen veszélyezteti.

2017. november 20., hétfő

 A diktátorok előszeretettel keresik egymás társaságát, nemegyszer nagyrabecsülésüket kifejezve a másik felé. Vonzódásuk oka egyszerű. Épp ugyanabban a cselekményben vannak cinkos azonosságban: saját népük átverésében és felhasználásában. 
 A barátságnak majd az vet véget, amikor terjeszkedésükben egyszer csak közös határ mentén találják magukat.

2017. november 19., vasárnap

"Minden kínai egyforma"

Ha a másféléhez tartozó kibenlétéről gondolkodsz, akadályba ütközöl. Azért, mert nem tudod meglátni benne az archetipust. Még akkor sem, ha törekvő vagy a megértésben. Néhány rassz-jegy elegendő hozzá, hogy a spontán belső elhatárolódás végbemenjen és egyetlen szó marad csak a felszínen: Az IDEGEN.