A fényképen kisfiú a tábla előtt - "elsős lettem!". Dagadó büszkeséggel, a beavatottak örömével. Aki immár ráléphetett az útra a felnőttek világának magasságai felé. Még nem tudja, hogy nem megy sehová. Mert az a világ nem létezik és még a legmagasabb szinten sem talál felnőtteket. Csak óvodásokat.
Gondolatok rendetlen egymásutánban, ám napvilági számítás "tisztességtelensége" nélkül. Olyanok, melyeket nem kerestünk. Maguktól találnak ránk, és mutatkoznak különleges pillanatokban. Mint éjszakában felvillanó lepkeszárnyak a gyertyafény körül.