A jelen közélet az üres viszályon alapul. Nem tapintható benne az új érlelődése és semmilyen valóságos progresszió. Nincs forradalom, csak marakodás; a valami illúzióját keltő kétfelé húzott semmi. Tartalmatlan üres idők, tartalmatlan üres emberekkel. Mert a valaminek látszó semmiből nem a hős következik, hanem a valakinek látszó senki: a celeb.
Ez most itt az ő ideje.
Gondolatok rendetlen egymásutánban, ám napvilági számítás "tisztességtelensége" nélkül. Olyanok, melyeket nem kerestünk. Maguktól találnak ránk, és mutatkoznak különleges pillanatokban. Mint éjszakában felvillanó lepkeszárnyak a gyertyafény körül.