Megnyugtató tudni, hogy hiába a legelrugaszkodottabb fantazmagóriák és rendszerfilozófia. Mert az emberi természet -így, vagy úgy, de - idővel létrehoz egy többé-kevésbé élhető világot körülötte. Megtűri magán, kihűlt jelszavait továbbra is elszajkózza, ceremóniáit megtartja, politikáját és hatalmi elitjét elhordozza. De éli a napjait, melyek viszonyait ugyanúgy a hétköznapi valóság alakítja, mint bárhol. Életszerűség, apró emberi számítások és igen: a Jóság.
(Felé emelkedett merengésként "átkos" korokon. És minden jelen-hatalompolitikai valóság lekicsinyléséül)